A bejegyzés CC BY-NC-ND 4.0 licensz alá tartozik, ennek megfelelően kezeld!

2026. június 3-án tette közzé az Európai Bizottság a fenntarthatósági jelentéstételi szabványok megújítását, frissítését tartalmazó felhatalmazáson alapuló rendeleteket, amelyeknek hatása lesz a magyarországi fenntarthatósági jelentéstételi szabályokra is. 

A meglévő, a CSRD szerint kötelezett vállalkozásokra vonatkozó ESRS szabvány módosítása mellett rendeleti szintre emelkedett az önkéntes, ún. VS (Voluntary Standard) szabvány is. A korábban VSME-ként ismert szabványból amiatt törölték a kis- és középvállalkozásokat (SME), mert az új szabvány alapján ennél szélesebb kört is érintene. A módosításnak az egyik legfontosabb tényezője volt, hogy az értékláncokban a beszállítók felé történő adatkéréseknek legyen a VS az EU-s referencia-szabványa. 

Kapcsolódások a magyar szabályozáshoz

Alapvetően az ESRS és a VS használatának alkalmazásáról a számviteli törvény III/A. fejezete rendelkezik. Azonban az ESG-törvényt is érinthetik a módosítások, mivel gyakorlatilag az új rendelet révén nemcsak kevesebb adatot kellene a kötelezett vállalatoknak szolgáltatniuk, hanem a VS-sel bevezetésre kerülne uniós szinten egy adatszolgáltatási értéklánc-korlát: eszerint a 

CSRD szerint adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatoktól nem kérhető a VS szabványban megadottnál több adat. Ez a CSDDD-t, tehát a beszállítói átvilágítást érinti leginkább. 

Emiatt az ESG törvény részletszabályait is szükséges felülvizsgálni, különösen a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletet. 

Nézzük, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. 

Ma azon Magyarországon működő vállalatok, amelyek a számviteli törvény és az ESG törvény szerint is kötelezettek - az átfedések ellenére - a fenntarthatósági/ESG adatok szolgáltatásában gyakorlatilag kettős adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek. Ezért

EU-s szinten jelenleg Magyarországon van az egyik legnagyobb adminisztratív teher a vállalkozásokon a fenntarthatósági adatok szolgáltatásában. 

Az új szabványok bevezetésével válik igazán szembetűnővé, hogy milyen mértékben különbözik a magyarországi vállalkozások felé az ESG adatszolgáltatási elvárás az EU-s szabványhoz képest. Ennek prezentálására egy összehasonlító elemzést készítettem a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet alapján elkészítendő ESG beszámoló tartalmával, ami az ESRS esetében a rendelet szerinti (SZTFH oldalán közzétett) kötelezetti ESG kérdőív és az új ESRS, VS esetében pedig - a jelenleg elérhető - középvállalkozásokra (EGT és Svájc) vonatkozó kérdőív és a VS között történt. Utóbbi elemzésnek az eredményeit mutatom be az alábbiakban. 

A VS vs. magyar ESG beszállítói kérdőív közti adatszolgáltatási elvárások összehasonlítása

A legtöbb ESG adatszolgáltatási érintett a beszállítói adatkérések során lesz, ami a KKV-k számára jelent adatszolgáltatási feladatot. Jelenleg a középvállalati kérdőív nyilvánosan elérhető az SZTFH oldalán, így annak a vizsgálatából vezethető le a különbség a VS adatszolgáltatási elvárásaihoz képest. A vizsgálat fő tényezője az volt, hogy a középvállalati kérdőív mennyiben felel meg a VS elvárásainak (a módszertan a bejegyzés végén olvasható). 

Összességében 

a középvállalati kérdőív és a VS közötti átfedés: 

41,1%. 

Ez azt jelenti, hogy a magyar szabályozás jelenleg kétszer több ESG adatot vár el adatszolgáltatásban egy középvállalkozástól, mint az új EU-s szabvány.

Nézzük ezt részletesen!

A vizsgálat során négy kategória szerint minősítettem a középvállalati ESG kérdőív és a VS közötti megfeleltethetőséget:

A fő megállapítások a vizsgálat alapján:

• A magyar középvállalati kérdőív 120 kérdéssorának többsége a VS szempontjából többlet-adatgyűjtés: a középvállalati kérdőív válaszaiból a VS 61 adatpontjának 17 állítható elő teljesen és 18 részlegesen.
• ​A teljes egyezések a VS szabvány és a középvállalati kérdőív között szinte kizárólag a környezeti metrika-blokkban koncentrálódnak (E5 energia, E12–E13 Scope 1–2, E15 Scope 3, E28/E32 víz, E42/E45 hulladék-körforgás, E17 célok), kiegészülve a tanúsítvány-kérdésekkel (E1, E46, G1a–b, S16) és két governance-elemmel (G2, G5). Ezek a válaszok közvetlenül átemelhetők egy VS-beszámolóba.​
  
• ​A középvállalati SZTFH ESG kérdőív kérdéssorainak közel fele "Kiegészítő": önálló VS-adatpont nem kéri őket, legfeljebb a VS-nak B2/C2-ben található annak megfelelő adatkérés. Ide tartozik a teljes családbarát blokk (S16–S35), a magyar hatósági-megfelelési kérdések nagy része és az ESG-menedzsment gyakorlatok (G6, G7, G13, G14).​
• ​A társadalmi szekcióban a legalacsonyabb a középvállalait kérdőív és a VS-kapcsolat: a 34 főkérdésből mindössze 8-nak van Teljes vagy Részleges megfelelője – a kérdőív S-blokkja lényegében a magyar családbarát-munkajogi szempontrendszert követi, nem a VS munkaerő-metrikáit.​
• ​VS-kapcsolat nélküli ("Nincs") kérdések: díjfizetések (E39), higany-részletszabályok (E23a–e), zaj (E22), veszélyeshulladék-szállítási szerep (E41), POP-engedélyek (E40), zöld-/barnamezős jelleg (E35), békéltető testületi ügyek (S14), NEFMI-kategóriák (S39a), közigazgatási bírságok (G9) – ezek tisztán nemzeti jogi/hatósági logikát követnek.​

A vizsgálat részletes eredménye szerint a következőképpen mutatható ki az egyezőség a magyar és az EU-s adatszolgáltatási szabvány között az adatpontok száma alapján:

A középvállalati kérdőívre készült el az elemzés, azonban fontos kitérni az ennél kisebb vállalkozásokra is. A VS-re vonatkozó rendelet alapján

a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára bizonyos, nehezebben teljesíthető környezetvédelmi adatpontok (pl. komplexebb üvegházhatású gázkibocsátási adatok) önkéntessé válnak. 

Ennek megfelelően szükséges a hatóságnak, döntéshozóknak, jogalkotóknak végiggondolniuk azt (javasoltan erről társadalmi egyeztetést is indítani), hogy mennyi és milyen ESG adatok szolgáltatását írják végül elő az értéklánc-átvilágítás során a legkisebb vállalkozásoknál.

Módszertan rövid bemutatása

1. Forrásfeldolgozás és egységekre bontás

• VS szabvány - SZTFH középvállalati kérdőív irányban a VS szabvány 20 fejezetéhez (B1–B11 és C1–C9, bekezdés-, illetve pontszinten) és azokon belül 61 adatpontjához rendeltem hozzá a középvállalati kérdőív megfeleltethető kérdéseit; 
• SZTFH - VS irányban az SZTFH középvállalati kérdőív mind a 124 sorához (82 fő- és 38 alkérdés, valamint az Adatlap és az ÜHG emissziós célok lap) azonosítottam a VS szerinti közzétételi követelményt és bekezdést.
  

2. Tartalomalapú összevetés és hiány-validáció

A tartalmi összevetés során a metrika, mértékegység, időszak, küszöbdefiníció, feltételesség egyeztetése történt meg mindkét irányban. 

​Az egyezés megítélésénél az adattartalmat, a formát és mértékegységet (igen/nem vs. számszerű érték, % vs. MWh/m³/tCO₂e), a módszertani küszöböket (pl. „recordable” baleset vs. munkanap-kieséses LTIF; minimálbér-megfelelés vs. 105%-os küszöb), a hatókört (saját működés vs. értéklánc) és az idősort (tárgyév vs. két üzleti év) egyaránt figyelembe vettem. 

A hiány-megállapításokat a teljes kérdéssorokra és szabvány dokumentumra kiterjedő kulcsszavas kereséssel, a kritikus besorolásokat a válaszopció-listák tételes kiolvasásával validáltam.

3. Minősítés

A minősítés a kérdés, illetve adatpont érdemi adattartalmát követi; az alkérdések önállóan is besorolásra kerültek:

• VS - SZTFH irányban háromfokozatú skálát (Teljes/Részleges/Nincs) és értéklánc-plafon-státuszt alkalmaztunk; 
• SZTFH - VS irányban négyfokozatút, ahol a „Kiegészítő” kategória a csak a B2/C2 gyűjtő jellegű közzétételeire vonatkozó kérdésekre vonatkozik.​

4. Vizsgálati korlátok

Csak az adatpontokra fókuszált a vizsgálat, a jogszerűség vagy hasznosság nem került külön vizsgálatra. A „Nincs” vagy „Kiegészítő” besorolás tehát nem jelenti, hogy a kérdés indokolatlan, csak azt, hogy nem a VS-ből ered (a kérdőív az ESG törvény átvilágítási logikáját követi, így pl. a családbarát blokk vagy a hatósági megfelelési kérdések más jogalapon állnak). 

Konklúzió

​Úgy vélem, hogy bármilyen olyan ESG szabályozás módosításnál, ami az adatkérések volumenét érinti, a döntéshozóknak és a jogalkotóknak azt kell végiggondolni: mire használjuk ezeket az információkat, hogyan tudjuk hasznosítani őket egy ország fejlődéséhez? Azt gondolom, hogy akkor van valóban értelme a vállalkozásokról többlet információkat igényelni, ha azt ténylegesen a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás fejlesztésében, különösképpen az adatalapú döntéshozatalt támogatva tudják hasznosítani. Hozzá tartozik ehhez az is, hogy az összegyűjtött ESG információkat, adatokat a gazdaságirányítás mellett mindazok a szervezetek hasznosítsák a döntéshozatalukban, amelyek az ellátási láncok, illetve a humán és materiális erőforrások stratégiai menedzseléséért felelnek (pl. munkaügy, energetika, környezetvédelem stb.). Amennyiben a többlet adatkérésnek nincsenek ilyen egyértelmű céljai és gyakorlatban hasznosítható funkciói az állam működtetése szempontjából, akkor nincs ami indokolja a többlet adatigénylést a vállalkozásoktól.

A bejegyzés elkészítéséhez mesterséges intelligencia eszközök használata is igénybe lett véve. A publikálása emberi szerkesztés és ellenőrzés után történt meg.