Ami tegnap megjelent a Magyar Közlönyben 1277/2026. (VIII. 31.) kormányhatározatként, annak valójában már láthattuk az előzményét a 2026. július 4-én megjelent az Alaptörvény 17. módosítás javaslatánál, a 8. cikkben. Ahogy erről a korábbi blogbejegyzésemben már írtam, az akkor beterjesztett módosításban már megjelent az önálló szabályozó szervek jogalkotási hatáskörének tervezett megszüntetése.

Ezt végül a kormánypárti frakció javaslatára kivették a módosításból. Az indok az volt, hogy meg fogják vizsgálni (a várhatóan 2026 ősszel induló) új alkotmány készítése során " az önálló szabályozó szervek önálló alkotmányos jogállását, ezért a módosító javaslat szerint az önálló szabályozó szervek Alaptörvényben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése jelenleg nem sürgető".

Úgy látszik viszont, hogy a "nem sürgető" kevesebb mint két hónapig tartott a kormánynál a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát illetően.

Gyakorlatilag a 2026. június 5-én bemutatott bejegyzésemben leírtak mostanra válhatnak aktuálissá. Úgy, hogy nem pusztán a jogalkotási hatáskörét szüntetnék meg az SZTFH-nak. Hanem azt vizsgálják meg, jogilag hogyan szüntethető meg a teljes hatóság.

De mi történik most időrendben:

1. Jelentéstétel és döntéshozatal (2026. szeptember 30-ig): Az Igazságügyi Minisztérium felméri az SZTFH jelenlegi feladat- és hatásköreit (dohányügy, szerencsejáték, bírósági végrehajtás felügyelete, felszámolási terület, kiberbiztonság/NIS2, valamint az ESG hatósági feladatok).

2. Törvényalkotási szakasz (2026. ősz - tél): Mivel az SZTFH önálló szabályozó szerv, amelynek jogállását, hatásköreit és elnökének kinevezési rendjét sarkalatos és feles törvények szabályozzák, a megszüntetéséhez vagy átalakításához az Országgyűlés általi törvénymódosítás szükséges. A jogalkotónak módosítania kell több tucat ágazati törvényt, köztük az ESG törvényt is.

3. Szervezeti és jogutódlási transzfer: A törvények elfogadása után történik meg a tényleges átadás-átvétel. A feladatokat a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó szervekhez (például Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium) csoportosítják át, a meglévő vagyoni, informatikai és személyi állomány jogutódlásával.

   
   

   Ezt követően indulhat meg a jogszabályok módosítása, vagy egy salátatörvénnyel együtt valósul meg a teljes hazai szabályozás módosítása alábbiak szerint:

   
   

   2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény)

• Hatósági kijelölés módosítása: A törvény számos helyen nevesíti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát mint kijelölt ESG hatóságot. Az SZTFH megszüntetése vagy feladatainak elvonása esetén az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, a hatósági jogköröket átruházva a Kormány által kijelölt szervre (például a nemzetgazdaságért felelős miniszterre, egy központi hivatalra vagy kormányhivatalra).
• Felhatalmazó rendelkezések átírása: A törvény záró rendelkezéseiben található azon szakaszokat, amelyek az SZTFH elnökét hatalmazzák fel rendeletalkotásra, át kell alakítani miniszteri vagy kormányrendeleti felhatalmazássá.
• Folyamatban lévő eljárások jogutódlása: Törvényi szintű átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a már megindított akkreditációs, nyilvántartásba vételi és felügyeleti eljárások hogyan mennek át a jogutód hatósághoz.